Alsószölnök
Alsószölnök Vas megyében, Szentgotthárdtól hét kilométerre, az osztrák határ mentén fekszik. Szlovének, németek, magyarok és cigányok lakják. Itt lép a Rába Ausztriából Magyarországra. Alsószölnöknél ömlik a folyóba a szlovéniai Trdkovo településen eredő, Felsőszölnököt és Alsószölnököt átszelő Szölnöki patak.
Alsószölnök egész területe Magyarország legnagyobb tájvédelmi körzete, az Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park, illetve a három ország határán átnyúló Őrség-Raab-Goricko Naturpark részeként természetvédelem alatt áll. Sok ritka növény (mohafajok, korpafűfélék, páfrányok) található itt. Gombában is gazdag, leginkább a vargányát, rókagombát és galambgombát szedik. Az emlősök közül a Rábában fel-felbukkanó ritka, védett vidra a legjelentősebb.
A területet eredetileg átjárhatatlan erdőség borította, néhol megszakítva mocsaras részekkel. A szántók és a rétek az egykori erdők helyén jöttek létre. Az agyagos, kavicsos talaj nehezen nyeli a vizet. Ezért a szántóföldeket keskeny sávokban szántották. Az esővíz a barázdákba szivárgott be, ahol nem árthatott a vetésnek.
Alsószölnök gazdasági helyzetére 1989-ig nagy hatással volt a periférikus, osztrák határ melletti fekvése is. Az 1960-as évekig az itt élők szinte kizárólag földműveléssel, állattenyésztéssel és kézművesiparral foglalkoztak. Jövedelmüket idénymunkán egészítették ki. Az 1950-es évekig jelentős volt az almatermesztés. Alsószölnökön a környékbeli termést is felvásárolták. Már az 1900-as évek elején volt a faluban uradalmi faiskola. A Szent-Gotthárd című újság 1900.március 4-én megjelent számában található reklám szerint naponta lehetett vásárolni a ,,kiültetni való nemes fajta alma és körtefa csemetéket” a gróf Taxis-féle uradalmi faiskolában.
Az 1960-80-as években egyre több fiatal helyezkedett el a szentgotthárdi ipari üzemekben, ekkor a lakosságára a kétlakiság volt a jellemző. 1960-ban a földek többsége az állami gazdaság tulajdona lett.
A részben szórvány-, részben utcás település házai a Rába jobb partján elterülő völgybe és a dombok oldalába épültek.
Kezdetben faragott gerendákból összecsapolt boronafalú házakat építettek Alsószölnökön. Kívülről betapasztották, majd bevakolták őket. A 19. század elejétől jelennek meg a földből döngölt vagy földlabdákból összerakott, ún. fecskerakásos falú házak. Téglából az 1930-as évek óta építkeznek. Az utolsó boronafalú házat 1956-ban bontották le, 1988-ban még volt füstöskonyhás ház a faluban.
A két világháború között az egészséges levegő és a szép táj sok nyaralót vonzott a Fenyveslak elnevezésű Götz-féle nyaralótelepre. A ma már lakatlan Götz-major területe és a Tanya nevezetű falurész közigazgatásilag ma is Alsószölnökhöz tartozik. A tizenöt ház lakóinak többsége Felsőszölnökről származik. Ez a házcsoport közvetlenül érintkezik az utolsó felsőszölnökivel. A következő alsószölnöki pedig három-négy kilométerre van. Ezért a ,,tanyasiak” Felsőszölnökre járnak boltba, kocsmába, templomba és ott is temetkeznek.
A második világháború végéig az ausztriai Neumarkt (Farkasdifalva) és Mogersdorf (Nagyfalva) felé a határ átjárható volt, melyet a települési önkormányzat kezdeményezésére 1991 óta többször ideiglenesen megnyitottak. 2007. december 21. óta Magyarország is belépett a schengeni övezetbe, a határok megszűnésével ismét szabadon közlekedhetünk ezeken az útvonalakon.
A településen az utak elnevezése egységesen Fő út volt 2007. év végéig. Az Önkormányzat kezdeményezésére lakossági támogatással 2008-tól új, a hagyományokat is felidéző elnevezéseket kaptak a közterületek.
Alsószölnök település nevezetességei és turisztikai kínálata:
Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom:
A templomot Batthyány Alajos építtette 1815-ben, s 1816-ban Somogy Lipót püspök szentelte fel. A templom mellett áll az I. világháborúban elesett 13 alsószölnöki hősnek a nevét megörökítő hadiemlék. A II. világháborús emlékművet 2006. november 1-jén a helyi ravatalozó mellett állítatták magánszemélyek.
Mária szobor:
A templom előtti, kőből faragott Mária szobor az 1764-ben épült oltárfülkéből, kápolnából való. 1889-ben került a mai helyére. A felette lévő tetőt helyi iparosok az 1925-30. években készítették.
Szent Flórián szobor:
A templommal szemben, a plébániaház mellett áll Szent Flórián szobra, melyet 1930-ban állíttatott Zsidó Miklós és családja. Az Önkormányzat a Tűzoltó Egyesülettel karöltve a szobrot 2007. május 6-án restauráltatta.
Információs Központ
Számítógépek állnak a látogatók rendelkezésére szlovén, német és magyar nyelvű operációs rendszerrel, valamint Office programcsomaggal, Internet elérhetőséggel.
Játszótér és Közpark
Uniós követelményeknek megfelelő játékokkal várjuk a gyermekeket, miközben szüleik padokkal és grillezővel ellátott téren pihenhetnek.
Turistaútvonalak
Információs táblák jelzik a település kulturális, történelmi és természeti jellegzetességeit, valamint a helyben található intézmények, szolgáltatások helyét.
Községünkbe érkező vendégeink három, különböző témát felölelő turistaút mentén barangolhatják be településünket:
- Értékeink turistaút – építészeti, történelmi és kulturális kincseinket mutatja be
- Vasfüggyöny turistaút – határőrizeti és természeti értékeink ismerhetők meg
- Mise turistaút – egyházi emlékeinket idézi fel
A turistaútvonalak mentén padok és rövid ismertetők segítik a pihenést, illetve a tájékozódást.
Hagyománymegőrző programok:
- Nagyszombati tábortűz (téli szelleműzés)
- Májusfaállítás
- Családi kerékpár- és gyalogtúra osztrák, magyar és szlovén településeket érintve
- Falunap
- Gyereknap
- Tradicionális Szlovén Kulturális Nap
- Búcsú
- Mikulás
- Adventi díszek készítése
- Idősek napja
- Karácsonyváró rendezvény
- Német Asszonykórus adventi éneklése
Szállás- és pihenési lehetőség
- 50 fő elhelyezésére alkalmas sátorozóhely a helyi Plébánia udvarán kiszolgáló helyiségekkel
- Önkormányzati tulajdonban lévő 5 fő elhelyezésére alkalmas szoba mellékhelyiségekkel
