Bemutatkozás

Szentgotthárd

Három nemzet kultúráját és hagyományait őrzi a Rába és Lapincs ölelésében fekvő településünk, Magyarország legnyugatibb fekvésű városa, Szentgotthárd.

A Rába-völgye, a Hársas-tó, a Szlovén-vidék természeti szépséget és kellemes felfedeznivalót tartogat a hozzánk érkező turistáknak. Vadászok, horgászok, vadvízi evezősök, kerékpárosok és lovas túrázók is számos lehetőség közül választhatnak.

Büszkeségünk a St. Gotthard Spa & Wellness nívódíjas élményfürdő a kitűnő szolgáltatásaival, remek uszodájával és hazánk egyik leghangulatosabb szaunaparkjával.

Az Ausztria felé határon átnyúló Ipari Parkban számos vállalat telepedett le, a legjelentősebb az Opel gyár, amely régiónk egyik legmeghatározóbb gazdasági szereplője.

A Kistérség

A szentgotthárdi kistérség települései gazdag történelmi múltra tekintenek vissza, így az egyedülálló természeti értékek mellett építészeti és kulturális látnivalókat is kínálnak.

A magyar, osztrák, szlovén határ találkozásánál fekszik az ország legnyugatibb települése, Felsőszölnök. A község egyik fő látványossága a három szomszédos ország határainak érintkezését pontosan jelző Hármashatárkő. Érdekesség, hogy az országban itt kel fel legkésőbb a nap. A településen található Szlovén Tájház a magyarországi szlovénség történelmi, egyháztörténeti, néprajzi és egyéb kulturális értékeit mutatja be.

A szlovének, németek és magyarok lakta Alsószölnök fő látványossága az 1815-ben, klasszicizáló stílusban épült Nagyboldogasszony Római Katolikus templom. Érdemes felsétálni a templom mögött található dombra, ahonnan egyedülálló kilátás nyílik a Rába folyó völgyére. Az egykori bognármester otthonában kialakított tájház műhelyében a bognár munkáit és eszközeit tekinthetik meg az érdeklődők, a volt lakótérben pedig a hármashatár mellett élők hagyományaival ismerkedhetnek meg.

A Szentgotthárdtól hat kilométerre fekvő Szakonyfalu nagy része már az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett területe. A község látványossága az 1922-ben épült római katolikus templom.

Rönökön járva feltétlenül ajánlatos betérni az országhatáron, csodálatos természeti környezetben elhelyezkedő, 1904-ben neogótikus stílusban épült Szent Imre templomba. Az erdei tisztáson megbúvó templomról az a hír járta, hogy az ide zarándokoló betegek gyógyulást nyernek.

A Vörös és a Lahn patak találkozásánál elterülő Vasszentmihály községet természeti szépségekben gazdag erdők öveznek, kellemes kirándulási lehetőséget nyújtva az ide látogatóknak.

Nemesmedves Vas megye és az ország egyik legkisebb települése. Érdekes látnivalók a falu főterén található második világháborús német védőállomás maradványai és egy orosz T34-es tank, valamint az ország minden megyéjének emléket állító kopjafa-park és harangláb is.

Gasztonyba, Széll Kálmán szülőfalujának fő látványossága a késő barokk stílusú templom, amelynek belsejében II. József korabeli török feliratos emlékek találhatók, a szintén barokk stílusú volt Pázmándy-kastély pedig napjainkban a polgármesteri hivatalnak és a kultúrotthonnak ad helyet.

Rátót legnevezetesebb építménye a Széll Kálmán kastély, amely ma egy impozáns kastélyszállónak ad otthont. Parkjában – amely természetvédelmi terület – több ritkaságszámba menő fa és cserje is található. A falu patak melletti részén helyezkedik el az Aradi park, melyről az a hír járja, hogy Deák Ferenc egyik itt tartózkodása alkalmával tizenhárom tölgyfát ültetett el az aradi vértanúk emlékére.

Rábagyarmat legérdekesebb látnivalója a műemléki védelem alatt álló füstöskonyhás lakóház, valamint a Rábel kápolna. Érdemes egy sétát is tennie az idelátogatónak a Szent László forrás menetén.

Csörötnek építészeti szempontból említést érdemelő látványossága az 1814-ben épült „Bekes”vízimalom, s a hozzá kapcsolódó „Bekes” villa is. A község vallási emlékhelyei közül az „Örök ige” templomot és a Mária kápolnát is érdemes megtekinteni.

Magyarlak község határát szőlőskertek borítják, ahol szép környezetben, kristálytiszta levegőn lehet erdei sétákat vagy hosszabb túrákat tenni.

Apátistvánfalva temploma 1786-ban épült, védőszentje s egyben a falu névadója Harding Szent István ciszter apát. Az egykori határőrs épületében berendezett kiállítás a határőrélet mindennapjait mutatja be. A három település – Apátistvánfalva, Orfalu és Kétvölgy – közös sajátja a Magyarországon csak ezen a vidéken megtalálható szórvány településszerkezet, az erre jellemző építkezési stílussal: gyakran találkozhatunk műemléki védelem alatt álló zsúpfedeles, füstös konyhás, döngölt agyagpadlós boronafalú házakkal, melyek közül is a legszebb Kétvölgyön található. A falu legmagasabb pontján, a Katalin dombon lévő kilátóról az idelátogatók megcsodálhatják a vidék csodálatos panorámáját. Orfaluban a műút mellett lévő egykori „Nyúlház” helyén ma teaház és fűvészkert várja a turistákat.